text
stringlengths
1
15.8k
A České aerolinie, rövidítve ČSA, angol elnevezéssel CSA Czech Airlines csehszlovák, majd cseh nemzeti légitársaság.
Központja és bázisrepülőtere a Prágában lévő Prága-Václav Havel repülőtér.
Elsősorban európai és nyugat-ázsiai célállomásokra repül.
Emellett cargo és charterjáratokat is üzemeltet.
A légitársaság IATA-kódja az OK, ICAO-kódja a CSA.
A légitársaság a Sky Team légiszövetség tagja, törzsutasprogramja az OK Plus.
A ČSA a többségi állami tulajdonban lévő, a csehországi polgári légi közlekedés ágazatot összefogó Czech Aeroholding része.
Története
A Csehszlovák Minisztertanács 1923. június 17-én fogadta el a javaslatot egy állami tulajdonú légitársaság létrehozásáról és egyúttal megbízta a közmunkaügyi minisztert a vállalat megszervezésével.
A légitársaságot 1923. október 6-án alapították meg Československé státní aerolinie (Csehszlovák Állami Légitársaság) néven, első igazgatójává Karel Hupner őrnagyot nevezték ki.
A légitársaság a Prága-Kbely katonai repülőtéren kezdte meg működését.
A légitársaság az első járatot 1928. október 28-án, a független Csehszlovákia létrejöttének 5. évfordulóján indították.
Az első repülésre 1923. október 28-án került sor, amikor Karel Brabenec felszállt a ČSA Aero A.14-es gépével és a repülőtér körül tett néhány kört.
Egy nappal később, a Prága–Pozsony járattal indult el a légitársaság.
A 321 km-es útvonalat három óra alatt teljesítették.
A kezdeti időszakban, 1924–1925-ben az Aero A.14-es gépek jelentették a ČSA fő típusát.
Az eredetileg felderítő gépnek készült A.14-eseket a ČSA átalakítva utasszállításra és postarepülőgépként használta, melyekből kb. 17 darabot üzemeltetett.
Emellett néhány Farman F.60 Goliath géppel is rendelkezett a cég.
Az első években a társaság csak belföldön repült, a nagyobb csehszlovák városokat kötötte össze.
1924-ben nyílt meg a Prága–Kassa járat, amelyen Aero A.10-es gépeket használtak.
Emellett Brnóba és Mariánské Lázněbe is repült a légitársaság.
1929-ben lett tagja a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek, majd a következő évben indította első nemzetközi járatát, amely Zágrábba repült.
Rövidesen más horvát városokba, Dubrovnikba és Rijekába is nyíltak járatok.
1933. szeptember 11-én nyitotta meg a ČSA Prága–Bukarest vonalat, majd 1936. szeptember 2-ától Moszkvába, a Seremetyjevói repülőtérre is repült.
1937–1938-ban a célállomások kibővültek Budapesttel, Brüsszellel, Párizzsal és Rómával.
A vonalakon Ford 5–AT–C Trimotor, Savoia-Marchetti S.73 és Airspeed AS–6 Envoy gépek is repültek, a nagyobb távolságú útvonalak kiszolgálásához DC–2 és DC–3-as gépeket is vásároltak.
A Prága–Brno–Pozsony–Zágráb–Sušak vonalon a brit gyártású Saro Cloud amfíbia A.19/5-ös ös változata közlekedett.
A gép Prágában hagyományos módon, kerékről szállt fel, Jugoszláviában pedig a tengerre szált le.
A növekvő légiforgalom az 1930-as évek közepére kinőtte Kbelyt, az egykori katonai repülőteret, ezért új repülőteret építettek.
A Prága-Ruzyně repülőteret 1937. április 5-én nyitották meg, ahová átköltözött a ČSA is.
Csehszlovákia 1939. márciusi felbomlása, illetve a megmaradt cseh területek német megszállása után a ČSA-t és a másik nagy csehszlovák légitársaságot, a Československá letecká společnost (ČLS) céget összevonták, és Českomoravská letecká společnost (ČMLS, Cseh-morva légitársaság) néven a Lufthansával szorosan együttműködve üzemelt még rövid ideig.
A ČMLS Prága és a nagyobb német városok között tartott fenn járatokat.
A német megszálló hatóságok 1939. augusztus 8-án betiltották az önálló cseh légitársaság működését, a céget a Lufthansába integrálták, amely átvette a gépeket és a járatokat.
A második világháború után 1945. szeptember 14-én alakult újjá a légitársaság Československé aerolinie néven, amely három német Ju 52-essel kezdte meg a működését a Prága–Brno–Pozsony vonalon.
1946-ban amerikai DC–3-asokkal, és C–47-esekkel bővült a társaság gépparkja, melyeket az Avia repülőgépgyár alakított át 21 utas befogadására alkalmas utasszállítóvá.
1946-ban már Párizsba és Zürichbe is repült a ČSA, majd később további nyugat-európai célállomásokkal bővült az útvonalhálózat.
1947-ben már hosszabb távú útvonalakon, Kairóba és Ankarába is repült a légitársaság.
1949 jelentős változást hozott a ČSA életében, a légitársaság a kommunista fordulat eredményeként elkezdte a szovjet repülőtechnika bevezetését.
Elsőként a Szovjetunióból származó használt Li–2-es és Il–12-es gépek jelentek meg Csehszlovákiában.
1957-ben állították szolgálatba az Il–14 csehszlovák licencváltozatát, az Avia 14-est, majd az 1960-as években állt szolgálatba az Il–18-as a ČSA-nál.
2000-es évek
A 2000-es évek elején került sor a teljes flottacserére, mely új típusokat hozott a légitársaságnak.
Ilyenek voltak például a Boeing 737, az Airbus A310 és A320 és a rövid hatótávú ATR gépek.
A CSA 2000. október 18-án a SkyTeam teljes jogú tagjává vált.
2007-ben 5,440 embert foglalkoztatott.
A 2012-es év végén a cég bejelentette, hogy bővíteni kívánják útvonalhálózatukat és folytatni kívánják hosszú távú járataikat 2013 nyarától Airbus A330-as repülőgéppel, melynek első útvonala a Prága-Szöul lesz.
2013 márciusában több új város felkerült az elérhető útvonalaik közé, mint például Perm, Nizza, München, Zürich, Szöul és Firenze.
Útvonalak, partnerek
A Czech Airlines jelenleg 45 ország 89 városába repül.
A légitársaságnak 32 útvonalon teljesen monopol helyzete van, azaz ő az egyetlen légitársaság, mely kiszolgálja az útvonalat.
Ez a 32 útvonal adja az összes járat 40%-át és több mint 30%-át a kapacitásnak.
27 útvonalon a Czech Airlines mellett egy másik légicég is üzemeltet járatot.
Míg a maradék 9 járaton, melyek inkább Európa főbb városaiba irányulnak 2 vagy több céggel kerül megmérettetésbe.
Codeshare partnerek
A Czech Airlines-nak a következő légitársasággal van codeshare megállapodása:
Hatiora herminiae
A Hatiora herminiae egy kultúrában csak ritkán megtalálható kaktuszfaj, érzékeny a gyökérrothadásra, ezért legtöbbször oltványként nevelik.
Elterjedése és élőhelye
Brazília: Sao Paulo (és esetleg Minas Gerais) állam, Serra da Mantiqueira.
Araukáriák alkotta felhőerdőkben epifitikus, 1600–2000 m tengerszint feletti magasságban.
Jellemzői
Megjelenésében a növény nagyon hasonlít a Hatiora salicornioides taxonra, növekedésére is a felálló hajtások jellemzőek, azonban hiányoznak az arra jellemző rövid szárszegmensek.
Hajtása idős korban lecsüngővé válhat.
Hajtásrendszere villásan vagy vertikálisan elágazó, szárszegmensei hengeresek, alsó részükön kevéssé vékonyodnak el csupán, színük matt sötétzöld.
Areoláin 1-2 igen apró sörte található csupán.
Virágai magánosak vagy ritkán párosak, 20–25 mm hosszúak, sötét ciklámenszínűek.
Termése olívazöld, 8 mm hosszú bogyó, a magok mogyoróbarnák.
Rokonsági viszonyai
A Hatiora subgenus tagja.
Cshangszong
Cshangszong (hangul: ���, Cshangszong-kun, handzsa: ���, latin betűkkel: Ch'angsŏng-kun, ’virágzó erőd’) megye Észak-Koreában, Észak-Phjongan (P'yŏngan) tartományban.
A megye területén Kogurjo (Koguryŏ) idején egy Csangdzsong-hjon (���; ���, Changjŏng-hyŏn) nevű kis település volt, amely 1035-ben a Cshangdzsu (��; ��, Ch'angju) nevet kapta.
1369-ben Niszong-manhobu (�����; �����, Nisŏng-manhobu) néven egy másik települést is alapítottak itt.
1402-ben aztán ezt a két települést egyesítették, és megyei rangra emelték ma is ismert nevén.
A megyét 1438-ban tohobu (tohobu) rangra terjesztették fel, azonban 1895-ben ismét megye lett.
1918-ban falusi rangra mjon (myŏn) fokozták le, megyei rangját 1952-ben kapta vissza.
Földrajza
Északról a Szuphung (Sup'ung)-tó és Kína, északkeletről Pjoktong (Pyŏktong) megye, délkeletről Tongcshang (Tongch'ang) megye, délről Tegvan (Taegwan) megye, nyugatról pedig Szakcsu (Sakchu) megye határolja.
Legmagasabb pontja az 1470 méter magas Pirebong (���; ���, Piraebong).
Közigazgatása
1 községből (up (ŭp)), 15 faluból (ri) és 1 munkás lakótelepből (rodongdzsagu (rodongjagu)) áll:
Gazdaság
Cshangszong (Ch'angsŏng) megye gazdasága élelmiszeriparra, fonóiparra és gépiparra épül.
Oktatás
Cshangszong (Ch'angsŏng) megye egy mezőgazdasági főiskolának és számos általános, illetve középiskolának ad otthont.
Egészségügy
A megye ismeretlen számú egészségügyi intézménnyel rendelkezik, köztük saját kórházzal.
Közlekedés
A megye közutakon Sinidzsu (Sinŭiju) és a szomszédos megyék felől közelíthető meg.
A megye vasúti kapcsolattal nem rendelkezik.
Puhl Sándor
Puhl Sándor (Miskolc, 1955. július 14.
–) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető, ellenőr, sportvezető, televíziós szakkommentátor.
Pályafutása
Nemzeti játékvezetés
Játékvezetői vizsgát 1970-ben Mezőkövesden, 15 évesen szerezte meg, 1978-ban minősítették NB III-as bírónak.
1982-ben az országos keret tagjaként debütálhatott az NB II-ben.
1984-ben a legmagasabb osztályban az NB I-ben működhetett.
Nemzeti pályafutásának egyik mentora Jaczina Róbert, korábbi nemzetközi játékvezető volt.
Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1990/1991-es bajnoki idényben 16 mérkőzést, 1991/1992-esben 16-ot, 1993/1994-ben 19-et, 1994/1995-ben 22 mérkőzésnek lehetett a vezető bírója.